×
Bejelentkezés
Feliratkozás

Amennyiben feliratkozik, megkaphatja hírlevelünket, és hozzászólhat a közzétett anyagokhoz.

Feliratkozom a hírlevélre
keresés
Weidinger Péter
2013 október 6.

A Kőrösi Csoma Sándor Program európai ösztöndíjasai

A magyar kormány által meghirdetett program keretében 11 ösztöndíjas töltött öt vagy hat hónapot Nyugat-Európában. A NYEOMSZSZ szeptember elején megrendezett rigai közgyűlésén több ösztöndíjas is részt vett, és ott merült fel az ötlet, hogy egy cikk keretébenmutassuk be a tevékenységünket.

A következőkben az ösztöndíjasok fogják bemutatni, hogy mivel is telt el a kint eltöltött idő.

 

Berecz Kata vagyok, végzettségem szerint informatikus-könyvtáros, de az elmúlt évek soránpályázatírással, programszervezéssel is foglalkoztam. Tagja vagyok az ELTE Néptáncegyüttes,valamint a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes utánpótlás csoportjának. Immár több éve, hogya Szent Angéla Öregdiák Kórusban éneklek.

A Kőrösi Csoma Sándor Ösztöndíjjal Finnországba kerültem, mentorom Karancsi Mária a Finnországi Magyarok Egyesületének elnöke. Itt létem során segédtanárként vettem részt számos magyar órán Helsinkiben, Espooban, Vantaaban, Tamperében és Turkuban. A magyar tanítás mellett segédkeztem a Bóbita klubban, a tamperei cserkésztáborban és játszóházban, részt vettem az egyházi gyülekezet, a magyar táncház és a magyar kedd programjain, a Magyar Kulturális és Tudományos Központ könyvtárában könyvtári munkafolyamatokat végeztem. Az FME folyóiratát, a Körlevelet sikeresen újraindítottuk, benne szerkesztői és újságírói feladatokat láttam el. Hálás vagyok, amiért részese lehettem ennek a programnak és köszönettel tartozom a finnországi magyaroknak, amiért olyan kedvesen fogadtak! Remélem, hogy az ismeretségek
a program végeztével nem szakadnak meg.

 ***

Tóth András vagyok végzettségem szerint jogász. Münchenben vagyok ösztöndíjas, Harsay György a mentorom, aki 1957 óta él Münchenben.

Elsősorban a Magyar Katolikus Plébánia munkájában tudok részt venni, beleértve azokat a programokat is, amik ugyan függetlenek a plébániától, de a plébánia épületében vannak. Az adminisztratív és fizikai munkában egyaránt. Itt a szerdánkénti néptáncoktatásban a kezdők képzésében veszek részt. Heti rendszerességgel részt veszek a protestáns közösség munkájában, különösen a vasárnap délutáni Istentisztelet utáni szeretetvendégség, valamint a programok szervezésében. Ezen kívül a müncheni Széchenyi kör, valamint az ingolstadti Petőfi körben tartottam előadást. Ezen kívül hasonló programokra jutottam el Linzbe és Salzburgba (Ausztria), valamint Stuttgartba, egy konferenciára Regensburgba. Folyamatosan gyűjtöm elsősorban a bajorországi magyar emlékeket a Julianus programhoz. Örülök, hogy ha szerény mértékben is, de részese lehettem nemcsak Kőrösi programnak, hanem a német(ajkú) országokban élő magyarok életének.

***

Szilárd Katalin vagyok, az ösztöndíjasok közül elsőként érkeztem a célországomba, a Svájci Magyarház Alapítványhoz Zürichbe, ahol egy jól működő, gazdag társadalmi életet élő magyar közösséget találtam. Mentorom, Szennyessy László segítségével ebben a közegben kellett megtalálni azokat a pontokat, ahol hasznára tudok lenni a közösségnek. Ezek az alábbiak lettek: a jövőre jubiláló, 150 éves Zürichi Magyar Egyesület emlékkönyvének összeállítása, néptánc oktatás felnőtteknek, az óvodában dalosjáték foglalkozás a 3-6 éves korosztállyal, az alapítvány adminisztrációs, elsősorban magyarországi pályázataival kapcsolatos feladataiban részvétel, beszámolók, cikkek írása a Magyarház Független Hírmondóba, időnként fordítási, lektorálási feladatok.

Emellett aktívan részt vettem a cserkészet, a kórus és a zürichi magyar katolikus misszió munkájában is. A zürichi, magyar életet élők minden korosztályával sikerült – mondhatom – baráti viszont kialakítanom, amiért nagyon hálás vagyok. A program sikerének titkát abban látom, hogy egyrészt az ösztöndíjasok is és a fogadó szervezetek is bizalommal, nyitott szívvel és őszinte kíváncsisággal fordultak egymás felé, másrészt a Program biztos hátteret, ám ezzel párhuzamosan laza kereteket adott, amelyet a fogadó szervezet és az ösztöndíjas közösen tudott - a helyi magyar közösség igényeihez igazodva – tartalommal megtölteni.

***

Nagymihály Zoltán vagyok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem történelem szakon. A Kőrösi Csoma Sándor-program során az észak-németországi városok magyarközösségével kerülhettem kapcsolatba (Hannover és környéke, Berlin, Hamburg), Szilágyi Szabolcs mentorálása alatt. Részt vettem a főbb egyesületi és egyházi rendezvényeken. Június 7-én a nemzeti összetartozás napjának jegyében tartottunk előadást "Trianon a magyar irodalomban" címmel.

Büszke vagyok rá, hogy - ha szerény mértékben is, de - a helyi magyar egyesületeken túl részt vehettem a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének (BUOD) munkájában: a 2014-es, magyar feltalálókat bemutató naptár elkészítésében, az érdi autonómia-konferencián kifejtett álláspont megfogalmazásában és a német európai parlamenti képviselőknek küldött nyílt levél terjesztésében. Legújabb feladatként 1956 élő szemtanúival, emigránsaival találkoztam és beszélgettem, mert kiemelten fontosnak érzem múltunk megőrzését és 20. századi történelmünk (egyik) legfontosabb eseményének bemutatását. Köszönöm mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy megismerjem ezt a nagyszerű közösséget, hálás vagyok, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-program kiváló és összetartó csapatának tagja lehetek.

***

Fazekas Annának hívnak, s a franciaországi magyarok között töltöttem el az ösztöndíj 5 hónapját. Néprajz szakon végeztem az ELTE-n, jelenleg ugyanott vagyok hungarológia mesterszakos hallgató.

Gyermekkorom óta néptáncolok a Bihari János Néptáncegyüttesben, s talán Ezeknek is köszönhetően kerültem a Program során Franciaországba, ahol többek között ezen a területen értem el eredményeket. Lyonban, Grenoble-ban és Strasbourgban mindhárom mentorom, Gábor Áron, Reményi György és Jacky-Szalóki Anna ellátott feladatokkal a helyi magyar közösségek segítésére. Sokat foglalkoztam a gyermekekkel, nekik táncházat és játszóházat szerveztem minden városban, illetve beindítottuk az iskolát a Strasbourg környékén élő magyarok számára. Ezen kívül tartottam több táncházat felnőtteknek is, részt vettem az egyesületi programok (koncertek, konzuli nap, családi programok) szervezésében, előkészítésében, reklámozásában, és az utólagos összefoglalók elkészítésében.

Dolgoztam a lyoni magyar ház könyvtári katalógusán is. A vidéki városok kis közösségei nagy várakozással, és sok lehetőséggel fogadtak, én pedig annál nagyobb lelkesedéssel segítettem nekik a magyar kultúra ápolásában.

***

Weidinger Péter vagyok, 23 éves joghallgató. Közel 15 éve táncolok a Csillagszemű néptáncegyüttesben, ott hallottam a Kőrösi Csoma Sándor Programról.

Frankfurtban, Klement Kornél BUOD-elnök mentorsága alatt tevékenykedtem, leginkább a magyar néptánc tanításával foglalkoztam. Frankfurtban minden pénteken 16:30-tól este 10-11ig tanítottam táncot. Összesen öt csoportban a 2-3 évesektől, egészen a felnőtt korosztályig. Keddenként legényes próbákat tartottam a fiúknak, hétfőnként pedig Heidelbergbe jártam tanítani. De tanítottam már Mainzban és több ízben Hannoverben is. A néptáncon kívül állandó program volt a pénteki magyar ovi, ahol mindenben segítettem; a mese olvasástól az ebédeltetésen át, a népi játékok tanításáig. Mindig részt vettem a cserkészeten és a magyar szentmiséken is.

Összességében nagyon jól éreztem magam és azt hiszem, hogy segítségére voltam a frankfurti magyar közösségnek. Ezúton is köszönöm a tőlük kapott sok segítséget, és azt, hogy az első perctől kezdve befogadtak. Nagyon remélem, hogy a jó kapcsolatok és barátságok megmaradnak és találkozok majd még a frankfurti magyarsággal.

***

Gyolcsos Mária vagyok, a program angliai munkatársa. A Magyarok Angliai Országos Szövetségéhez érkeztem Londonba 2013 áprilisának elején, mentorom a szervezet elnöke, Lindop Márta volt.

Az elmúlt 6 hónap során az angliai magyarság ernyőszervezetét segítettem abban, hogy az utóbbi évtizedben hihetetlen számban megnövekedett angliai magyar diaszpóra életében továbbra is betölthesse feladatait. Ennek megfelelően országszerte vettem részt és segítettem aktívan a különböző magyar szervezetek és közösségek programjain, ellátogattam iskolákba, kulturális rendezvényekre, valamint felvállaltam a közvetítést Magyarország hivatalos külképviseleti szervei és az itteni magyar civil szervezetek között. Augusztus és szeptember hónap folyamán az összegyűjtött adatok és kapcsolatok alapján nagy szerepet vállaltam a MAOSZ éves közgyűlésének megszervezésében, melyen közel 30 szervezet képviselőit láttuk vendégül szerte Angliából. A közgyűlés eredményeképpen új munkacsoporttal, a vérkeringésbe a vidéki Angliát is bekapcsolva, új lendülettel folytatja tevékenységét a MAOSZ.

Összességében nagyon hálás vagyok mindazoknak a közösségeknek és közösségszervezőknek, akik bizalommal és szeretettel fogadtak engem és a tevékenységem. Köszönettel tartozom nekik a közös munkáért, és azért, amit ezidáig és ezután tesznek az Angliában élő magyarságért.

***


Komáromi Mártonnak hívnak, az ELTE-BTK néprajz-szerb szakán végeztem. Egyetemi tanulmányaim mellett már kiskorom óta hegedülök magyar népzenét. Április 6-án érkeztem Stockholmba a Magyar Házba. Részt vettem a Magyar Ház egyesületeinek programjain mint segítő, vagy előadó. A stockholmi hétvégi magyar iskola az UHU életébe is bekapcsolódtam, valamint a táncházakban zenéltem.

A stockholmi programok mellett, jártam ösztöndíjas társammal együtt több más város egyesületeinél előadást tartani felnőtteknek és játszóházat gyermekeknek Ljungby-ben, Jönköpingben, Lundban, Malmöben, Uppsalában és Tångagärdén. Az előadások tartása mellett részt vettem mint segítő a Kékvirág Anyanyelvi táborban és az UHU nyári táborában. Részese lehettem az új dél-svédországi magyar ifjúsági központ megnyitó ünnepségének ahol az ünnepi műsor összeállításában is és szereplőként is részt vettem. Mentorom Bihari Szabolcs, akinek köszönhetően hamar be tudtam illeszkedni a svédországi magyarság életébe. Köszönöm mindenkinek, hogy ilyen kedvesen fogadtak, mellém álltak és segítettek, szép emlékekkel fogok hazatérni!

***

Csanád Márton vagyok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyelvtechnológia szakos hallgatója. A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként fél évet tölthettem Hollandiában. Ez idő alatt a legtöbb magyar vonatkozású eseményen részt vettem. Az ilyen alkalmakon általában időpontot is tudtam egyeztetni egy-egy személyes beszélgetésre a Szövetség mostani és régi vezetőivel, klubvezetőkkel, pedagógusokkal. Célom az volt, hogy teljes képet kapjak a diaszpóra életéről: múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Terveim szerint az interjúk segítségével össze fogom foglalni a hollandiai magyarság történetét. A tanítási időszakban szinte minden hétvégén meglátogattam egy-egy iskolát. Sok helyen többször is jártam, és általában mindenütt részt vettem az oktatásban. Tanítottam magyar nyelvtant és irodalmat, illetve magyar földrajzot és honismeretet is. A Szövetség részéről továbbá megkértek, hogy segítsem rendszerezni a majdnem fél évszázados archívumot, amihez áprilisi érkezésem után azonnal nekiláttam és augusztus közepére sikerült is befejeznem. Cserkészmúltamból adódóan örömmel vállaltam a júniusi táborban a napostiszti szolgálatot.

Ezenkívül segítettem hollandiai iskolabútorok Magyarországra szállításában, a munka koordinálásában, küldők és szállítmányozók közti kommunikációban. A Program zárásaként a Mikes Kelemen Kör részéről felkértek, hogy egy előadásban mutassam be a Magyar Nemzetpolitikát és a Kőrösi Csoma Programot.

Az elmúlt fél év alatt megannyi tapasztalattal gazdagodtam, mindenütt barátságosan fogadtak és támogatták munkámat, amiért szeretném ezúton is kifejezni hálámat a Hollandiai Magyar Szövetség vezetőinek, mentoraimnak: Csanády Ágnesnek, Piri Zoltánnak, Tóth Miklósnak és Urbán Ákosnak, illetve az egész hollandiai magyarságnak!

***


Gazdag Zsuzsannának hívnak, evangélikus lelkész és újságíró vagyok, emellett tavaly nyáron végeztem a Semmelweis Egyetem levelező képzésén, mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember szakon. A Németországi Magyarnyelvű Protestáns Gyülekezetek Szövetsége volt a
fogadó szervezetem , mentorom pedig Varga Pál nyugalmazott református lelkész, aki Ulm és környéke protestáns közösségeit gondozza. A program keretében Stuttgartban tartózkodtam, ahol nagyon élénk a magyar élet. Megérkezésem után igyekeztem bepillantást nyerni a számos szervezet, egyesület – egyebek mellett a Magyar Óvoda, a Magyar Iskola és a cserkészet – , valamint az egyházak életébe és az általuk végzett munkába. A felekezeti határok természetesen nem számítottak, örömmel vettem részt mind a magyar protestáns, mind pedig a Szent Gellért Magyar Katolikus Gyülekezet alkalmain. Prédikálhattam is Stuttgartban (Bad-Cannstattban), valamint Heilbronnban és az Ulm melletti Dietenheimban és Heidenheimban. Továbbá felkértek helyettesítésre is Frankfurtban, Mainzban és Münchenben. Nyáron pedig tábori lelkészi minőségben lehettem jelen a Nürnberghez közeli Kastlban tartott cserkészvezető-képző táborban.

Részt vettem továbbá a helyi Magyar Kultúrintézet (Balassi Intézet) rendezvényein, majd ezekről rövid anyagokat küldtem a www.nemzetiregiszter.hu oldalra. Besegítettem még az intézet könyvtára állományának katalogizálásába is. Emellett személyes és telefonos lelkigondozást végeztem a kint élő magyarok közt, valamint kérésre szívesen bárkit felkerestem az otthonában. A magyar emlékeket is igyekeztem felkutatni, segítve Julianus programot. Hálás vagyok azért, hogy a program részese lehettem, és remélem, tevékenységemmel sikerült megalapoznom az utánam következő ösztöndíjas munkáját.

***

Kántor Julianna vagyok, és az ösztöndíjam során Svédországban tölthettem el több mint öt hónapot, mely idő alatt Bihari Szabolcs, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnöke volt a mentorom. AZ ELTE magyar nyelv és irodalom, valamint magyar mint idegen nyelv szakán végeztem; otthon külföldieket oktatok magyarra, és a magyar kultúra sajátosságaira. Emellett végzett népi játszóház vezető vagyok, nagyon szeretek gyapjúval, csuhéval, szalmával, kézműveskedni. A Kőrösi Csoma Sándor program során bekapcsolódtam a stockholmi egyesületek életébe, valamint mivel sok vidéki egyesület is van, ezért több városban tartottam irodalmi–művészeti előadást, sok gyerekfoglalkozást vezettem, éneket tanítottam több korosztálynak, cikkeket írtam és interjúkat készítettem a helyi újságba. Ezek mellett a legkedvesebb programok számomra a táborok voltak, melyek közül kiemelkedik a tíznapos anyanyelvi tábor, ahol magyar taníthattam és csoportvezető voltam, ill. kézműves felelős. Valamint a hällebergai házavató ünnepség volt még nagyon meghatározó számomra, ahol műsorszervező és szereplő is voltam.

Nagyon hálás vagyok, hogy itt lehettem és köszönöm, hogy a svédországi magyarok befogadtak és megszerettek, nehéz szívvel hagyom őket itt, de remélem, hogy a kialakult jó barátságok, ismeretségek megmaradnak, és hogy még találkozunk.

Hozzászólások

Nincsenek hozzászólások