×
Bejelentkezés
Feliratkozás

Amennyiben feliratkozik, megkaphatja hírlevelünket, és hozzászólhat a közzétett anyagokhoz.

Feliratkozom a hírlevélre
keresés
2013 augusztus 12.

Hungarológiai Múzeum a Magyar Házban

1985-ben ünnepélyes keretek között nyílt meg a M. KIR. FEGYVERES ERÖK MÚZEUMA a Kanadai Magyar Kultúrközpontban. A bejáratnál két csendőr állt őrt fogadva a kanadai dignitáriusokat. Az erről készült fényképek egy vitrinben láthatók a múzeumban.

1985-ben ünnepélyes keretek között nyílt meg a M. KIR. FEGYVERES ERÖK MÚZEUMA a Kanadai Magyar Kultúrközpontban. A bejáratnál két csendőr állt őrt fogadva a kanadai dignitáriusokat. Az erről készült fényképek egy vitrinben láthatók a múzeumban, amelyet egy 40 ezer dolláros állami adományból rendeztek be. Az a pótolhatalan gyűjtemény került kiállításra, amelyet elhunyt vitéz Szathmáry Károly saját lakásán őrzött. Helyszűke miatt került az anyag ideiglenesen a Kultúrközpontba.

Lehel kürtje Szathmáry végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a gyűjteményét Magyarországra kell eljuttatni akkor, amikor az orosz megszállók elhagyják az országot. Hosszas tárgyalások folyamán elhunyt Dr.Koroknay Imre, a Múzeum elnöke és Dr.Szakály Sándor, a Hadtörténeti Múzeum Igazgatója megkötötte azt a szerzödést, amely lehetővé tette, hogy négy muzeológus Torontóba látogasson. Feladatuk az volt, hogy leltározzák és szállításra előkészítsék, becsomagolják a II.  világháborúban elesett katonák ereklyeként őrzött kitüntetéseit, egyenruháit és minden tőlük származó értékes hagyatékot. A gyűjteményben az összes fegyvernemet megtalálhattuk.

Páratlan hozzáértéssel, költséget nem kímélve restaurálták a tárgyakat Budapesten. és 2000. május 16-án megnyílt a TORONTO szoba a Budavári Hadtörténeti Múzeumban, ahol a hazatért kollekció tündökölt. A kállítást Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitotta meg, és jelen volt a Múzeum felelős képviselete és Torontóból a meghívott Múzeum vezetősége. Ezeknek a fejleményeknek volt eredménye az, hogy a Kultúrközpontban helyet kapott múzeum Prof. Dr. Koroknay javaslatára új nevet kapott és azóta mint Hungarológia Múzeum, illetve Hungarian Heritage Museum működik. Dr. Koroknay Jordán Emőkét kinevezte a Múzeum kurátorának.

Komoly feladat volt az üres vitrineket újra megtölteni az adakozók jóvoltából, valamint a hagyatékokból, és a múzeum feladata lassan átalakult: a környék magyar művészeí alkotásainak otthonává vált. Önkéntesek szorgalmának köszönhetően sor került a Hungarológia Múzeum megnyitására 2005. január 22-én. Emri István magyar főkonzul vágta el a szalagat a bejáratnál. Ettől kezdve rendszeresen volt nyitva a Múzeum: vasárnap délutánonként a Kodály teremben történt. mozielőadások alatt és után, kívánságra rendezvények alatt is.

Az épület. romlandó állapota sajnos a Múzeum szerepét is komolyan befolyásolta. Kénytelenek voltunk a beázott könyvtár leértékesebb könyveit menteni, amelyeket a múzeumba vittünk át. Dobozszámra tároltuk a nedves könyveket addig, amíg megépült a Kodály teremben egy sokkal kisebb helység, amely csak a kölcsönkönyvtár követelményeit tudta ellátni. A tudakozó könyvállomány zöme a múzeumban maradt. Ilyen körülmények között a nyitvatartás majdnem lehetetlenné vált.

Jelenleg a múzeum tárgyai raktárban vannak. A privát helyeken elhelyezett tárgyakon kívül 90 dobozban szakszerűen csomagolva bérelt raktárban várjuk, hogy új helyet kapjunk, ahol kiállíthatjuk értékeinket.

Utolsó eseményként októberben vendégül láttuk a Helikon Credit tanfolyam diákjait, akik megtekinthették a kiállított szépségeket, a történelmi tárgyakat és természetesen az 56-os eseményeket ábázoló képkiállítást. Az iskolások látogatását Ormay Gabriella előadásával kötöttük össze, aki 1956 eseményeiről beszélt. A hivatalosan meghívott csoportok a következő témákból választhattak: Az 1956 és 1848 szabadságharcok, Kőrösi Csoma Sándor, Magyar kézimunkák, hímzések, faragások, A rovásírás eredete, Domján-fametszetek. A múzeum óra ebéddel fejeződött be a Mátyás pincében.

 

Domján-gyűjteményünk világhírű

Domján József (Budapest, 1907 – New York, USA, 1992) a huszadik század egyik leghíresebb színes-fametsző művésze. Az 1956-os forradalom után, mint elismert Kossuth és Munkácsy-díjas művész emigrált. New York közelében telepedett le. A művész az Újvilágban is megőrizte a magyar hagyományokból táplálkozó szemléletét. Művészetében vizuálisan megvalósul a “Bartóki model” – a természet és a hagyomány szintézise, amely mindig és mindenütt örökérvényű értékeket hordoz. Sajátos stílusa széles körben ismertté tette: amerikai munkássága során nagy sikereket ért el, munkái több mint 500 kiállításon kerültek bemutatásra és fametszetei megtalálhatók fontos nyugati múzeumok gyűjteményeiben. (www.domjanart.hu)

Hozzászólások

Nincsenek hozzászólások