×
Bejelentkezés
Feliratkozás

Amennyiben feliratkozik, megkaphatja hírlevelünket, és hozzászólhat a közzétett anyagokhoz.

Feliratkozom a hírlevélre
keresés

A venezuelai MAGYAR HÁZ rövid története

Az 1947-50 között venezuelába kivándorolt magyarok elsö gyülekezö helye és otthona egy bérelt villa (Quinta Mauraco) volt, majd a kicsiny, de lelkes csoport 1952-töl egy tágasabb otthonba költözött; az Avenida Los Castaños-on, Los Chorros negyedbe, Caracas keleti részébe.

Az ujonnan érkezettek felismerték az összetartás szükségességét, ezért egymás után alakultak meg az egyesületek a több mint 3000 före növekedett kolóniában. 1950-ben alakulnak meg a Cserkész csapatok, majd a Magyar Református Közösség és a Magyar Katolikus Közösség. 1952-ben megalakul a Lórántffy Zsuzsanna Protestáns Nöegylet és 1954-ben a Szent Erzsébet Katólikus Nöegylet. 1951-52-re tahetjük annak az akciónak a dátumát  ami a Magyar Ház  (hivatalos nevén: Centro Cultural y Social Venezolano-Húngaro) megalapításához vezetett. A kezmeményezés ebben az esetben is a volt katonatisztek érdeme, akik kezdettöl fogva összetartottak, kölcsönösen segítették egymást és késöbb, 1955-ben hivatalosan is megalakították a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségét. (MHBK).

Tizenkét magyar, akiket késöbb csak mint a "12 apostol"-t emlegettek, felvállalt egy állandó anyagi segítséget, mely lehetövé tette a Magyar Ház müködését.
A 12 alapító névsora (Betegh Gábor adatai szerint): Dózsa Zsigmond, Vid László, V. Somogyváry Mátyás, Sziklay Ödön, Lázár László, Muraközy Ádám, Muraközy Bálint, Bandl Ferenc, Dr. Fröhlich Lajos, Láng Imre, Dolányi Tibor és Szücs András.
Megjelenik 1955-ben a "Caribi Ujság", a kolónia magyar nyelvü ujságja, 1957-ben megalakult az elsö Tánccsoport és beindult a Magyar Óvoda is.

Az 1956-57-es bevándorló hullám közel 5000 före növelte a kolóniát és ugyanakkor megnövelte igényeit is egy saját otthon megépítésére. Ennek tudatában öt, tehetösebb magyar megalakított egy Részvénytársaságot "Casa Cultural Venezolano-Húngara S.A." elnevezéssel és ugyanakkor lefektette annak anyagi alapjait.  Ennek az öt honfitársunknak nevét ma is olvashatjuk a Ház falában elhelyezett emléktáblán: Heidekker Lajos, Dr. Kertész Tivadar, Dr. Kezes Béla, Morvai József és Dr. Vladár Pál. Több mint 160 magyar család vett részvényeket és 1965 dec. 20-án egy 1648 M2 telek megvételére kerülhetett sor Caracasban, a Los Chorros negyedben, Avenida Álvarez Michaud #4 cím alatt. Az alapkövet, mely magyar honból hozott földet tartalmazott, az 1968 március 15-i ünnepély alkalmábol helyezték el.
Magyar szakemberek  önzetlen munkájával elkészültek a Ház tervei és az impozáns épületet 1969 január 19-én ünnepélyesen felavatták. Temeshy Aladár és Gyömrey Kornél építészek, Füves István statikus, Pálházy Albin épületgépész , Muraközy Bálint és Hibján Géza müvezetök valamint Fülöp József és Szotyory Nagy Tibor vállalkozók nevét kell itt kiemelnünk, de külön elismerést érdemel Dr. Kertész Tivadarné, Edit is, aki minden nap, önkéntesen felügyelt a munka menetére és minöségére.
Az épület magva egy nagyméretü terem és annak karzatai, szinpaddal és ornamentális lépcsökkel. Ide csatlakozilk az italozó, konyha, házmester lakás és mellékhelységek. Az udvar igen szükös, de 16 év óta használhatunk egy nagy szomszéd telket is, mely a fiataloknak, cserkészeknek játék teret ad és parkolási lehetöséget nyujt a rendezvények alkalmából.
A Részvénytársaság (RT) mint tulajdonos egy szimbólikus összegért bérbe adta az épületet a "Centro Cultural y Social Venezolano-Hungaro"-nak, röviden a Magyar Háznak, elhatárolva ilyen módon a tulajdonost és a haszonélvezöt és önzetlenül lemondva a befektetés  nyereségi lehetöségeiröl.
A Magyar Ház  kidolgozta müködésének Alapszabályait, melyet az Alakuló Közgyülés elfogadott, majd az 1971 május 2-i Rendkivüli Közgyülés ezen Alapszabályokat megerösítette és hivatalosan, spanyol nyelven, iktatta.

Az Alapszabályok a magyar nyelv és kultura fenntartását, a Venezuela-Magyarország viszony ápolását tüzte ki céljául. Kikötötte, hogy a Magyar Háznak nyerészkedési célok nélkül, a tagok önkéntes adományaiból kell müködnie. Megszabta, hogy tagja lehet minden venezuelai magyar  és a tagságról nyilvántartást kell vezetni. Legfelsöbb szerve, a Közgyülés, egy két évre szóló mandátummal rendelkezö 15 tagú Választmányt nevez  ki és a kinevezettek maguk között választják meg a tisztségeket: elnök, titkár, pénztáros,  gondnok és jegyzö.  Minden évben legalább egy Közgyülést kell összhívni és a Választmány havonként, vagy sürübben kell hogy összegyüljön. A Választmány ügyel az Alapszabályok betartására, felelös a Ház gazdálkodásáért és müködéséért.  Az Elnök egyben a Ház jogi képviselöje is.

Ilyen alapokra helyezve, végleges otthonában müködik a Magyar Ház 1969-töl napjainkig. Minden magyar Szervezetnek otthont  nyújt, egyeseknek külön termekben, másoknak a terem és a szinpad használatával és elmondhatjuk, hogy a Magyar Ház minden magyarnak második otthona. Az otthon jelleghez hozzájárultak azok a csodálatos díszítö munkák, mint a karzatok faburkolatának elkészítése, a magyaros mintákkal díszített vitrálok és a tetö müvészi kiképzése, mely Piralla Zoltán építészmérnök vezetésével és több fiatal lelekes segítségével készült el. A tetön Nagymagyarország térképét és a Hiszekegy sorait a vármegyék címerei veszik körül, beborítva az egész menyezetet, kiváltva minden hozzánk látogató csodálatát. Látogatóink közül egy nevet ki kell emelni: Minszenty hercegprímás 1975-ös rövid ittléte óriás jelentöségü volt, áldását, bölcs tanácsait vallási különbség nélkül minden magyarnak osztotta. Határozott kérésére alakult meg a Venezuelai Magyar Kataszter Bizottság mely azóta is sikeresen müködik, nem csak az adatok gyüjtésével, de egy Magyar Telefon Lista idönkénti kiadásával elösegíti a kolónián belüli komunikációt is.

Göncz Árpád Köztársasági Elnök, egy Magyar Parlamenti Küldöttség és Jeszenszky Géza Külügyminiszter látogatásait kell még megemlítenünk. Több neves magyar müvész is megfordult a szinpadunkon, mint például Szeleczky Zita, Páger Antal és Vaszary Piroska.
A Magyar Házban dolgozzuk ki minden évben a Szervezetek  összehangolt programját, órarendjét, mely megengedi a harmónikus együttmüködést és lehetövé teszi a Ház bérbeadását egy-egy estére, ami elengedhetetlen bevétel a költségeink fedezésére. Az önkéntesen felajánlott tagdíjak mellett a kolónia asszonyainak nagysikerü magyaros ebédei adnak még anyagi alapot, mert minden hónap elsö vasárnapján más-más Szervezet rendez és föz egy  ebédet és a bevétel nagy részét a Ház fenntartására adományozzák. Idén elöször otthonról, a Miniszterelnöki Hivataltól is kaptunk  valamennyi pénzbeli segítséget.

A Ház jelenlegi Választmányában a többség fiatal, ami arra a reményre ad okot, hogy van jövöje a Magyar Háznak és még sokáig nyújthat otthont a venezuelai magyarságnak.

Hozzászólások

Nincsenek hozzászólások