Idén tavasszal, az RMDSZ nevében a változás szükségességéről beszéltünk a választási kampányban. Ennek az igénynek nemcsak politikai alapja volt, hanem az emberek valós elvárásait is megjelenítette, hiszen az európai polgárok többsége szükségét érezte a változásnak, az erdélyi magyarok pedig még inkább. Az RMDSZ történelmi eredményt ért el június 9-én: húsz éve nem szavaztak ennyien a Szövetségre. De a kérdés adott: lett-e, lesz-e változás Európában?
Annál is jogosabb a kérdés, mivel az Európai Bizottság élére újraválasztották Ursula von der Leyent. Azt a von der Leyent, akinek a jelöltségét az RMDSZ nem támogatta sem az Európai Néppárt bukaresti kongresszusán, sem az Európai Parlament szavazásán. Erre nyomós okaink voltak, a legfőbb közülük, hogy ígérete ellenére nem támogatta az őshonos kisebbségek helyzetének európai szintű rendezését, amit a Minority SafePack kezdeményezésben kértünk. Lehetünk-e optimisták így, hogy az eddig a számunkra fontos ügyeket nem támogató bizottsági elnök újabb mandátumot kapott? Mérsékelten ugyan, de lehetünk, mégpedig azért, mert míg öt éve Ursula von der Leyen ad hoc jelöltként került a Bizottság élére, miután a néppárti csúcsjelöltnek, Manfred Webernek nem sikerült elegendő támogatást szereznie beiktatásához, ezúttal von der Leyen az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjeként indult és kapta meg a tisztséget. Ez pedig azt is jelenti, hogy – legalábbis elméletben – tiszteletben kell tartania a Néppárt programját. Ez a program kitér a gazdák versenyképességének növelésére és a fenntartható farmgazdálkodás támogatására, ugyanakkor a dokumentum része az élőhely irányelv módosítása a farkas és a barna medve esetében. Tehát az erdélyi magyar választók több prioritása bekerült a Bizottság prioritásai közé. Winkler Gyula kollégámmal közösen az EPP több csúcsrendezvényén is kértük továbbá, hogy az európai kisebbségvédelmi szabályozás megteremtése kerüljön be az Európai Bizottság következő mandátumának prioritásai közé.
A Bizottság egészéről egyelőre korai lenne bármit is mondani, jelen sorok írásakor a francia biztosjelölt épp visszatáncolt, Szlovénia pedig még nem nevesített jelöltet, így mi is arra várunk, hogy megtudjuk, kiket javasolnak, és melyik ország milyen portfóliót kap. Ezt követően jön a jelöltek meghallgatása és bizalmi szavazás a Parlamentben. Ami az Európai Parlament összetételét illeti, igazunk lett: az Európai Néppárt erősödött, és továbbra is a legnagyobb, legbefolyásosabb frakció lesz az EP-ben. Ahogy megjósoltuk, erősödött a jobboldal, az eddigi fele-fele arány már nem áll. De sajnos abban is igazunk lett, hogy ez a jobboldal nem egységes, a különböző országokból származó pártokat kevés közös téma köti össze, több az, ami elválasztja őket. A hagyományosan – de az elmúlt években egyre kevésbé magabiztosan – a kereszténydemokrata értékrendet képviselő EPP mellett három frakció alakult a jobboldalon. Az egységes és erős jobboldali fellépés tehát alapból nem adott, ugyanakkor meggyőződésem, hogy pontszerű kérdésekben gyakran lesz jobboldali többség, amelynek nyilvánvalóan a Néppárt is része lesz, és mi azon fogunk dolgozni, hogy ennek a szorgalmazói, előmozdítói legyünk.
Az is nyilvánvaló, hogy a zöldeknek és a liberálisoknak jóval kevesebb beleszólásuk lesz az uniós döntésekbe, és ez már önmagában is bizakodásra ad okot azt illetően, hogy több észszerű és kevesebb ideológiai alapon meghozott döntés fog születni.
A másik oldalon – a mi oldalunkon – örvendetes, hogy a Fidesz-KDNP megerősödve, a harmadik legnagyobb európai frakciót alapította meg. A Patrióták Európáért meghatározó erő lesz az Európai Parlamentben, hiába próbálnák sokan a „körön kívülre” helyezni, elszigetelni őket.
Azt mindenképp fontos leszögezni, hogy bár a Fidesz és az RMDSZ különböző európai pártcsaládokban van, az értékrendünk közös, közös eszmék és célok kötnek össze bennünket. A Fidesznek meghatározó szava van a Patriótáknál, mi pedig a legnagyobb európai pártcsaládban folytatjuk harcunkat a sajátosan kisebbségi és az összmagyarság szempontjából fontos ügyekben – mert itt van a legnagyobb esélyünk érdemben befolyásolni az uniós döntéseket. Az nem kérdés, hogy ahogyan eddig is tettük, ezután is határozottan kiállunk a magyar kormány mellett az aljas támadásokkal szemben. Ez a felállás nem gyengíti, hanem erősíti az összmagyar érdekképviseletet Európában. A nemzeti összetartozás európai pártcsaládok fölötti érték, amelyre együtt kell vigyáznunk.