Egyre komolyabb gondot jelent Romániában az iskolaelhagyás

A 12 éve iskolába iratkozott romániai gyermekeknek csak 62 százaléka jutott el az érettségiig, vonta le a következtetést a rendelkezésre álló adatok alapján az Europa Liberă. 
A 2012/2013-as tanévben majdnem 189.500-an kezdték el az első osztályt, 12 évvel később azonban csak 119 ezren iratkoztak be az érettségire. Az előző évek végzettjeivel együtt 125.694 a 2024-es érettségire beiratkozottak száma, de közülük végül csak 123.583-an jelentek meg a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán. Egy részük még a nyolc általános elvégzése után lemorzsolódott, hiszen 2020-ban 172.543 tanuló szerepelt a képességvizsgára jelentkezők között, és 160.663-an vettek végül részt. 
Az Europa Liberă több szakértő véleményét is megkérdezte, akik szerint jellemzően a vidéki, szegény családok gyermekei azok, akik nem jutnak el az érettségiig. Az érettségiből kimaradnak azok is, akik a szakiskolákat választják, sokan viszont azért morzsolódnak le, mert kénytelenek pénzt keresni, esetleg férjhez mennek, és otthon maradnak.  Az Eurostat jelentése szerint Romániában 16,6 százalékos a korai iskolaelhagyók aránya, a 9,5 százalékos európai átlag szinte kétszerese. 
Nemrég az Edupedu.ro oktatási szakportál hívta fel a figyelmet arra, hogy azok közül, akik 2023-ban elkezdték a nyolcadik osztályt, majdnem 16 ezren nem vettek részt az országos képességvizsgán, ami azt jelenti, hogy vagy nem fejezték be a nyolcadik osztályt, vagy nem íratták be őket a vizsgára az iskolák.

A korai iskolaelhagyás lényegében a tanuló lemorzsolódása. Ennek rendkívül sok, merőben egyéni családi, pszichológiai, tanulási, egészségügyi vagy a tanulótól teljesen független oka (például bántalmazó iskolai környezet) lehet. Ennek következtében azoknak a veszélyeztetett tanulóknak az azonosítása, akiknek idejében személyre szabott segítséget kell kapniuk a lemorzsolódás megelőzése érdekében, borzasztóan nehéz. Mindezek miatt az európai országok korai iskolaelhagyást megelőző oktatáspolitikai eszköztárának két kulcseleme van: az iskolában maradást szolgáló pozitív ösztönzők alkalmazása és az iskolák képessé tétele arra, hogy lemorzsolódást megelőző rendszert hozzanak létre és működtessenek.
Ez utóbbi rendszer lelke egy korai előrejelző mechanizmus. A pedagógusoknak fel kell készülniük arra, hogy észrevegyék azokat a jeleket, melyek alapján azonosíthatják a támogatást igénylő tanulókat.