
1962. október 9-én született Kolozsváron. 1981-ben érettségizett a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban. Lakatosként, marósként, majd tejkihordóként dolgozott a kommunizmus éveiben. 1987–2003 között a Flacăra ruhagyár beszerzési osztályán volt közalkalmazott.
1984-től a Kolozsvári Municípiumi Művelődési Ház Stúdió Színpadának tagja volt, annak megszűnéséig (1987). A magyar színházban statisztaként fellépett a Harag György által rendezett Egy lócsiszár virágvasárnapja és a Kincses Elemér által színpadra vitt Sirály című előadásokban.
1990-ben közölte első cikkét a kolozsvári Szabadságban. Külső, majd 1997-től belső munkatársa volt a helyi lapnak. Cikkei jelentek meg a Művelődésben, a Géniuszban és sok más publikációban.
2000-ben Budapestre költözött, ahol a Duna Televízió és A Mi Otthonunk havilap munkatársa volt.
2004-ben visszatért Kolozsvárra. 2006-ban a Központ című marosvásárhelyi hetilap alapító szerkesztője lett. 2008-tól az Erdélyi Napló című hetilap lapszerkesztője, közben, 2009-ben a kolozsvári román−magyar nyelvű Klub Tv területi magántévé szerkesztő-műsorvezetőjeként is dolgozott. 2015 októberétől a magyarországi Kapu folyóirat szerzője is.
2009 és 2012 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen európai tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok szakot hallgatott.
Kezdetben sportriporterként dolgozott, de szinte minden témában jelentek meg cikkei. Tevékenységének egyik fő vonala az erdélyi magyar kultúra népszerűsítése. Több kritikája, beszámolója jelent meg színházi előadásokról. Népszerűek az olvasók körében színészinterjú-sorozatai, melyek kötetek formájában is megjelentek a nagyváradi Europrint kiadónál
Búcsú egy korszaktól című írásában olvashatjuk: „Korosztályom számára a (lap)olvasás családi hagyománynak számított, a gyerekek úgy nőttek fel, hogy valamelyik asztalon, széken, polcon mindig kallódott legalább egy újság. Akkoriban még az emberekre mondták, hogy intelligensek, nem a gépekre. Az olvasó nem azt olvasta (millió nem kért reklámtól beszennyezve), amit egy előreugró ablak mutatott neki, hanem amit választott az újságosstandok színes palettájáról.
A klasszikus újságírás végnapjait éljük. A nyomtatott sajtó megszűnése egyben egy életforma végét is jelenti. Azt, amikor kimentünk a postaládáig, elszaladtunk az újságárusig. Tudtuk, mikor érkezik a friss lap, és dühösek voltunk, ha a postás késett. Közel harmincéves újságírói pályám végére valószínűleg most kikerül a pont. Több millió leütés, sok ezer cikk, több száz lapszám, boldog idők és nehéz napok után nyugodt lélekkel elmondhatjuk: igazi férfimunka volt!”
Kötetei:
Ellopott ősz (karcolatok), Publio Kiadó, Budapest, 2015.
Ahol fény, ott árnyék is (színészinterjúk), Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2015.
Egy élet nem elég (Színészek, emberek, példaképek), Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2016.
Tegnap − Betegnapló, Exit Kiadó, Kolozsvár, 2018.
A harmadik színház – a kolozsvári Stúdió Színpad története (társszerző). Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2018.
Eltűnt évszakok, visszaköszönő évek, Exit Kiadó, Kolozsvár, 2019.
Az élet körhintáján – újabb beszélgetések hírességekkel. Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2019.
Sors-szimfónia (Életútinterjú Simon Gáborral). Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2020.
Kertvárosi keringő, Exit Kiadó, Kolozsvár, 2020.
Küszöbtől küszöbig (életútinterjú Albert Júliával). Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2021.
Zsebfüzet (rövidprózák), Exit Kiadó, Kolozsvár, 2022.
A szülőföldtől az Óperenciáig (interjúk határtalanul), Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2022.
Kürthy András, a rendező (Visszatekintés és beszélgetések életről és operáról), Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2023.
Korosztályok rivaldafényben
Az Europrint Kiadó gondozásában eddig megjelent négy interjúkötet mindegyike valamilyen tartalmi koncepció alapján állt össze. Az első kettőben a kolozsvári színház és opera úgynevezett aranykorának művészei szólaltak meg. A harmadik tartalmilag színesebb volt, hiszen neves magyarországi művészekkel készült interjúk is helyet kaptak benne. Aztán a negyedik – az internetnek és némileg a Covid-járványnak köszönhetően – a világ különböző tájain élő jeles (általában erdélyi származású vagy Erdélyhez kötődő), különféle hivatást űző személyiségekkel készült interjúkat tartalmazza.
Pályakezdő színészektől a középkorosztályon át egészen a nyugdíjas művészekig – ez a vezérfonala az ötödik kötetnek. Az interjúalanyok között ezúttal akad pályakezdő huszonéves, karrierje zenitjén lévő, szerepek sokaságát maga mögött tudó színész és operaénekes ugyanúgy, mint nyugdíjba vonult művész. Művészi karrierjük különböző szakaszaiba érkezett alkotók, akik szívesen és alázattal vallanak pályájukról, életükről.