Hol a legnépszerűbb az olvasás Európában, és melyik országban veszik a legkevesebb könyvet?

Egyre több könyv fogy Európában, és EU-szerte nő a rendszeresen olvasók száma annak ellenére is, hogy a kontinens déli és keleti országaiban kevesebb a közkönyvtár, Északon és Nyugaton pedig magasabbak a könyvárak egy felmérés adatait összevető friss cikk szerint. Most akkor temessük-e az olvasást vagy sem?

Egy, a PULSE Projekt nevű, határokon átívelő újságírói együttműködés keretében elkészült, magyar nyelven az Eurológuson megjelent cikk által idézett friss statisztika szerint Spanyolországban és Romániában olvasnak a legkevesebbet. Pedig ezekben az országokban is bőséggel jelennek meg szépirodalmi művek, illetve ismeretterjesztő kötetek.
A spanyol, görög, cseh, olasz és magyar újságírók által jegyzett írás arra is kitér, hogy a Conecta társadalomkutató cég felmérése szerint ráadásul a naponta vagy legalább hetente olvasók száma az utóbbi 10 év alatt közel 5%-kal nőtt az Ibériai-félszigeten. És bár a megkérdezettek közül többen papíralapú információ befogadására cserélték az utóbbi időben a képernyőidőt, a spanyolok még így is messze vannak Európa olvasási élvonalától. Az viszont mindenképpen biztató, hogy náluk a rendszeres könyvfogyasztók háromnegyede a 14 és 24 év közötti korosztályból kerül ki, és persze ‒ mint a kontinensen mindenütt ‒ többségben vannak köztük a női olvasók és a városlakók.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a lakosság 10%-a olvas könyvet rendszeresen. Nincs ezen semmi szégyellnivaló, hasonló az arány Németországban és Nagy-Britanniában is. És a statisztikák szerint többen vesznek könyvet Magyarországon, mint Belgiumban vagy Hollandiában. A lista élén álló Luxemburghoz, valamint Görögországhoz viszont fel kell zárkóznunk a friss adatok szerint. Érdekes adat, hogy Magyarországon épp a koronavírus évében került ki a nyomdából a legtöbb kötet. A 28 millió megjelent példányból minden honfitársunkra jutna átlagosan három példány. Ám sejthető, hogy ezen kiadványok egy része máig raktárokban és könyvesboltokban pihen. Egy széles körű felmérés azt vizsgálta meg, hogy a háztartások összbevételének melyik országban mekkora hányadát költik kötetekre az emberek. Ebben az összehasonlításban Szlovákia vezet. Szlovákiát Horvátország (1,8%), Norvégia (1,6%) és Németország (1,5%) követi, egy átlagos európai család pedig a bevételeinek 1,1%-ából vásárol könyveket. Hogy ezen ténylegesen nyomtatott példányokat kell értenünk, arról egy másik Eurostat-adat győz meg, ami azt húzza alá, hogy az EU országaiban kétszer annyian veszik a print kiadványokat, mint azok e-megfelelőit. A digitális kötetek vásárlásában különben leginkább a svájciak, a hollandok és a norvégok jeleskednek a statisztika szerint.
A cikkben feldolgozott felmérések szerint a kontinensen mindenfelé általános nézet az, hogy az olvasás népszerűsítése az oktatási rendszer feladata. Csehországban azonban a köz- és a magánintézmények is kulcsszerepet játszanak az olvasóvá nevelés terén. Az olasz kormány pedig az általa finanszírozott olvasás-népszerűsítő programokba az iskolák mellett könyvtárakat és kulturális egyesületeket is bevon. Az olvasás visszaszorulásával szembeszálló kezdeményezések mellett bizakodásra ad okot, hogy a harmonizált fogyasztói árindex szerint a könyvek ára lassabb ütemben emelkedik az EU-ban, mint más fogyasztási cikkeké. Vagy-is hiába magas az infláció, a kultúra iránti igény annál is magasabb.
A Román Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 11 millió romániai nem olvasott egyetlen könyvet sem az elmúlt évben, ezzel az eredménnyel a romániai polgárok az Európai Unióban az utolsó helyen állnak a könyvfogyasztási szokások tekintetében. A fő okok között a válaszadók nagy része az időhiányt jelöli meg, de legalább ugyanannyian vannak azok, akik őszintén megmondták, hogy nem érdekli őket az olvasás.
Mindehhez hozzátehetjük azokat a riportokat, amelyek beszámolnak a kisvárosok, községek könyvtárainak kétségbeejtő helyzetéről, illetve azokról a városokról, ahol egyetlen könyvesbolt sem működik. 2021-ben jött ki a Recorder tényfeltáró videóportálnak a riportja a vidéki könyvtárak kétségbeejtő helyzetéről, amiből kiderült, hogy bár hivatalosan 1877 községi könyvtár működik Romániában, senki nem tudja, hogy ezek közül hánynak van valós tevékenysége, és hány közülük csak por- és pókhálógyűjtő intézmény. A vidéki települések könyvtárait a hatóságok „fölösleges hóbortnak” vagy éppenséggel tehernek tekintik, amellyel nem kívánnak foglalkozni. Miközben más országokban a községi könyvtárak valódi kulturális központokként működnek, ahol a vidéki fiatalok hozzáférhetnek a könyvekhez, sajtóhoz, internethez, de a tan-órán kívüli fejlesztési programokhoz is – Romániában porlepte polcok és idejétmúlt berendezés fogadja a látogatót, ha egyáltalán be tud jutni a termekbe.
Forrás: Könyves Magazin