A papi foglalkozás társadalmi percepciója Erdélyben

https://vallaskutato.ro/hu/a-papi-foglalkozas-tarsadalmi-percepcioja-erdelyben.html 

Egy évvel ezelőtt, az Erdélyi Református Lelkészértekezlet egyik témáját képezte az a kérdés, hogy milyen a lelkészi foglalkozás társadalmi megítélése, milyennek látják az emberek a papokat más, főleg hasonlóan értelmiségi foglalkozásúakhoz képest. A kérdésre – megfelelő kutatások hiányában – nem tudtunk választ adni, legalábbis az erdélyi magyar papokra vonatkozóan. Magyarországi adatokat nézve viszont igencsak elkeserítő kép rajzolódott ki. Ezekből az derült ki, hogy 1998 és 2016 között a  foglalkozások presztízs-rangsorában a lelkész a 6. helyről a 65. helyre csúszott. Tudatában voltunk, hogy a magyarországi helyzet nem vetíthető rá az erdélyire, ám a papok anyagi helyzetének az elemzése az erdélyi papokra nézve sem jelzett sok jót: a népszámlálási adatokból az derült ki, hogy bár a népesség egészéhez képest a papok lényegesen jobb lakáskörülmények között élnek, az informatikusokhoz, orvosokhoz, mérnökökhöz és tanárokhoz képest rosszabb a lakáshelyzetük.  

Ez év júniusában lehetőségünk nyílt egy, az erdélyi magyar népességre reprezentatív kérdőíves kutatás keretében a papi foglalkozás társadalmi percepciójára is rákérdezni.[i] Hét felsorolt foglalkozási csoportra vonatkozóan kérdeztük meg, hogy az azokhoz tartozókat mennyire tekintik az emberek műveltnek, hasznosnak, megbecsültnek, illetve mit gondolnak, mennyire keresnek jól. A válaszokat egy négyfokozatú skálán rögzítettük, amelyen az értékek az „egyáltalán nem”-től a „nagyon”-ig terjedtek. A kapott válaszokból átlagokat számolhattunk, amelyek tehát egy-egy számba sűrítve fejezik ki, hogy mit gondolnak az emberek arról, hogy az orvos, a polgármester, a pap, stb. mennyire művelt, hasznos, megbecsült, és mennyire keres jól. E számokat egy közös grafikonon ábrázolva az alábbi eredményt kaptuk.

 Foglalkozasok percepcioja

Az eredmény, mint látható, a papokra nézve meglehetősen kedvező:

  • A felsorolt foglalkozási csoportok közül a lelkészeket tekintik a legműveltebbeknek, őket követik az iskolaigazgatók és az orvosok, majd kicsit leszakadva a polgármesterek és a vállalkozók.
  • Hasznosság tekintetében az orvos kerül első helyre (az ábrán nem jelenik meg, de az autószerelőt is az orvoshoz hasonló fontosságúnak tekintik), ám ez után itt is a pap következik, megelőzve még az iskolaigazgatót is.
  • A konkrétan a társadalmi presztízst kifejező „megbecsültség” tekintetében a lelkészek szintén első helyen találhatók, osztozva e pozícióban az orvosokkal.
  • Kereset szempontjából viszont utolsó helyen találhatók. Ez azt is jelenti, hogy a lelkészi foglalkozás vezető pozíciója műveltség, megbecsültség és hasznosság tekintetében annak ellenére jön ki, hogy nyilvánvaló az is, hogy e foglalkozást nem a jövedelmezősége miatt választják.

Úgy tűnik tehát, hogy miközben a rendszerváltást követően tovább szekularizálódó Magyarországon a papi foglalkozás „kikerült a leginkább megbecsült foglalkozások közül”, Erdélyben ez nem így történt. Itt – feltételezhetően nem függetlenül a deszekularizációs folyamatok felerősödésétől – a papi hivatás megőrizte magas presztízsét.

A megbecsültséget befolyásoló tényezők

Joggal feltételezhető, hogy a papi foglalkozás megítélése különböző társadalmi csoportoknál eltérő. Így például elképzelhető, hogy a kulturálisan tradicionálisabb és vallásosabb falvakban jobban feltekintenek a papra, mint a városokban. Meglepő módon azonban az eredmények szerint ez nem így van, településtípusok szerint nincs eltérés a pap megbecsültségét illetően. Hasonlóképpen feltételezhetőnek tűnt, hogy a vallásosságra negatív hatást gyakorló iskolai végzettség a papi presztízsre is negatív hatást fejt ki. Más kutatásokból tudjuk, hogy a magasabb iskolai végzettségűek átlagosan kevésbé vallásosak, így logikusnak tűnik, hogy a kevésbé vallásos magasabb végzettségűek a papot is kevesebbre becsüljék, ám ez sincs így. A polgármester és az iskolaigazgató megbecsültségét befolyásolja a kérdezettek végzettsége, a papét nem. Rövid elemzésünk eredményeként két olyan tényezőt találtunk, amely a pap megbecsültségével kapcsolatban van, az életkort és a kérdezettek nemét. A nők körében a lelkészek presztízse kismértékben nagyobb, mint a férfiak körében, ami kapcsolatban lehet azzal, hogy a nők lényegesen vallásosabbak, gyakrabban járnak templomba, azaz a pappal szorosabb kapcsolatban állnak, mint a férfiak. Valószínű azonban, hogy más okok is állhatnak az összefüggés hátterében, legalábbis erre utal, hogy több más foglalkozás becse is nagyobb a nők szemében (a kutatásban megkérdezett rendőr, autószerelő, iskolaigazgató esetében).

taplazat 1b
Egyes foglalkozások megbecsültsége a kérdezettek neme szerint. Egytől négyig terjedő skálán számolt átlagértékek.
 

A megkérdezettek életkorával szintén kimutatható kapcsolatban van a papi foglalkozás presztízse. Érdekes módon azonban ez a kapcsolat nem lineáris. Nem arról van tehát szó, hogy minél idősebb valaki, annál jobban megbecsüli a papot. Ez csak az 50 évnél idősebbek körében van így, az ennél fiatalabbak körében, életkortól függetlenül, a pap presztízse alacsonyabb.

Szerző: Kiss Dénes

 

tablazat 2b
Egyes foglalkozások megbecsültsége korcsoportok szerint. Egytől négyig terjedő skálán számolt átlagértékek.

[i] A Vidékkutató Központ által végzett kutatásban 650 fős mintát alkalmaztak, településméret, iskolai végzettség, valamint a magyar lakosság településenkénti aránya szerint rétegzett kvótás mintavétellel. Az adatfelvétel a teljes erdélyi magyar népességre reprezentatívnak tekinthető.

 

2022 szeptember 21.

-------------------------------------------------------------------

Egy gyerekről átlagosan 107 kép kerül fel az internetre még azelőtt, hogy járni tudna. Hová vezethet ez a szülői magatartás?

     Szülőként, aztán nagyszülőként hatványozottan elolvadunk ha újszülött gyermekünk, unokánk egy mosolyt szán ránk. Minden perce, minden kis mozdulata újdonság, amit meg szeretnénk örökíteni.  Pár évtizede még nem volt minden családban fényképezőgép, sokszor fényképészt hívtak, hogy ezeket a pillanatokat megörökítsék. Családlátogatásaim alkalmával a legtöbb idősebb házaspárnál ott voltak, féltve őrzött helyen az újszülött gyerekeikről, sokszor csipkés szélű képek. Az első etetés, tisztába tevés, fürdetés, napozás, első lépések, nyáron a tengerparton és így tovább- volt természetesen közöttük olyan kép is amelyen a gyerekek meztelenül voltak. Édesek, kedvesek ezek az emlékek, fényképek. Mikor az ikreink ballagási ünnepségét szerveztük és összegyűlt a nagy család, baráti kör szerettem volna egy kis meglepetéssel kedveskedni nekik. Az egyik, csecsemő korban készült képet, amelyen éppen tisztábatevésre, fürdetésre készülnek kinagyítottam. A két csodálatos baba anyaszült meztelenül 18 év távlatából. Mikor az ünnepeltek megérkeztek és megpillantották a kinagyított fényképet nagyon nem örvendtek neki és kértek, hogy gyorsan tüntessem el. Zavarodottan álltam, ami nekem boldogság és büszkeség az nekik kényelmetlen és szégyellnivaló volt. Ennyire nem tudjuk, hogy mit váltunk ki gyermekeinkből egy ilyen gesztussal, meg kellett volna kérdeznem mielőtt kiteszem.

     Izrael egyik királyához a távoli Babilonból követek érkeznek. A király betegségének és csodálatos meggyógyulásának híre messze földre eljutott és a babiloni követek ajándékokat hoztak számára. A király nagyon megilletődött, levette lábáról a távoli ország uralkodójának érdeklődése. Nagy örömmel fogadta őket és büszkén vezette végig palotája termein. Megmutatta nekik gazdagságát, kincseit, bevezette őket még a kincseskamrába is, felvitte őket a csodálatos templomba, a várost védő falakra, bástyákra, büszkén tárta ki előttünk hatalmát, katonai erejét. Azt gondolta lenyűgözi őket amit látnak. Mikor elmentek az isten embere, a próféta felkereste a királyt. Mit tettél? Kérte számon és keserű szavakkal adta át Isten üzenetét- mindent amit megmutattál, amit feltártál a követek előtt a babiloni seregek el fognak pusztítani, földel egyenlővé fognak tenni, elrabolnak és gyermekeidet, feleségeidet, alattvalóidat rabságra viszik. Döbbenetes történet. Döbbenetes az is, hogy egy felmérés szerint az internet sötét oldalán, a darkweben, a pedofil webhelyeken megosztott fényképek 5o% a közösségi média oldalairól lopják. Ha saját intim dolgainkat vagy akár a bankszámlánk adatait nem osztjuk meg, akkor óvatosak kell legyünk gyerekeinkről készült fényképekkel is. Nem azt jelenti, hogy ne örvendjünk nekik, ne csodáljuk és ne legyünk büszkék gyermekeink, unokáink első lépéseire és ne örömmel örökítsük meg, de nagyon figyeljünk arra kivel és hol osztjuk meg ezeket a pillanatokat.

2022 szeptember 1.
Makkai Péter János

Makkai Péter János

Református lelkész, munkaügyi államtitkár

Elfogyott a romániai munkavállalók türelme, sokan béremelés kérése
helyett inkább munkahelyet váltanak. Mennyire változtatja ez meg az ország
munkaerőpiacát?

        Úgy általában elfogyott az emberek türelme, és nem csak Romániában.
A pandémia eddig nem látott változásokat hozott a vállalatok valamint a
munkavállalók életébe. Egyre nehezebb megtartani a dolgozókat, újakat és
képzetteket szerezni pedig még nehezebb. A munkahely kiválasztásának legfontosabb  szempontja az lett, hogy mit nyújt egy cég. Figyelni kell viszont arra, hogy az előttünk álló recessziónak az lesz a következménye, hogy újra emelkedni fog a munkanélküliség.

        A különböző ágazatokban kialakult munkaerőhiány, természetes
módon, emelkedő bérszint követeléseket eredményezett. Viszont a jelen
gazdasági helyzetben nagyon sok munkáltató irreálisnak tartja a munkavállalók
igényeit a bérek és juttatások terén, tudniillik a béremelkedéssel nem
feltétlenül tart lépést a termelékenység javulása. Így aztán egyre több helyen a
teljesítményelv lesz a fő tényező a bérezésben.

        De hát a munkaerőpiac is ugyanolyan piac mint bármelyik más,
kereslet és kínálat függvénye. Ez lett az egyik legdinamikusabb piac, ezért aztán
természetes dolog az, hogy jobb fizetés reményében a munkaerő vándorol.
Amit viszont mindenkinek szem előtt kell tartania, mielőtt még egy jobb
bérezés érdekében továbbállna, az az, hogy egy jó munkahelyet több tényező is
befolyásol, éspedig a munkarörülmények, a munkábajárás lehetősége, a túlóra
mennyisége, az elsajátíthatóság és elvégezhetőség, és nem utolsó sorban a
munka és magánélet egyensúlyának tarthatósága.

2022 augusztus 29.
Derzsi Ákos

Derzsi Ákos

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Egyesület elnöke, volt szenátor, az Emberjogi, egyház- és kisebbségjogi bizottság elnöke. Foglalkoztatáspolitikai és biztonságtechnikai szakember

Mindenki az energiaárak robbanásáról beszél. Országok, városok kezdtek el takarékoskodni. Hogy tudná ezt egy átlagos romániai állampolgár a leghatékonyabban megtenni a mindennapi életben?

         Az energia az egyik legfontosabb biztonságpolitikai kérdése és tárgyalási feltétele volt mindig is az országok külpolitikájának,  csak “szélcsendben” senki nem beszélt róla a nagy nyilvánosság előtt, illetve voltak politikai szereplők,  országok, akik nem fektettek kellő hangsúlyt erre a kérdéskörre.

        Az energiáról mindig akkor beszélünk, amikor vagy drága, vagy nincs. Most mindkét előbb említett feltétel adott, ezért hangos minden ettől a kérdéstől. Románia nem csak a térségben, hanem európai szinten is jó helyzetben van, mivel gáztározóink több mint 60%-ban fel vannak töltve. Tehát a télen nem szembesülünk hiánnyal. Import függőségünk csak 10%-os, ami napjainkban más országokhoz képest egy hihetetlenül nagy előny.

        A villamos áramot illetően pedig 3 éve már nem nő a fogyasztás. Nagy vonalakban elegendő az ország területén megtermelt villamos áram mennyisége, ami sajnos azt is jelenti, hogy nincs ipari termelési növekedés, stagnálás van, sok esetben csökkenés. Ez pedig a gazdaság szempontjából egy fontos részlet, aminek komoly kihívásként kell megjelennie az energetikával kapcsolatos közpolitikai döntésekben. Ne csak beszéljünk az újraiparosításról, hanem támogassuk is azt, akár kormányzati programokon keresztül. Ha pedig újraiparosítunk, akkor villamosáram-termelő kapacitásainkat is fejlesztenünk, bővítenünk kell.

        Az energiával kapcsolatban van egy másik fontos kérdéskör is, amit sajnos országunkban nem kezeltünk kellő komolysággal eddig: az energiahatékonyság. Az energiahatékonyságot pedig nem a szélsőségekben kell értelmezni. Vagyis ne úgy, hogy ne fűtsük többet a lakásunkat és két bundát vegyünk fel magunkra télen még bent is, hanem úgy, hogy ne fogyasszunk fölöslegesen, ha nem szükséges.

        Másképp fogalmazva, gondoljuk át energia szükségleteinket és racionálisan használjuk a forrásainkat. Ha csak a nappaliban nézzük a tévét, akkor ne égjen minden szobában a villany, ha elmegyünk hétvégén otthonról, akkor ne tartsuk 23 fokon a lakás hőmérsékletét. Az energetikában van egy jó mondás: a legjobb energiaforrás a takarékosság. Ezt kellene elfogadnunk, és ezt sem szélsőségekbe esve, hanem racionálisan kellene megoldanunk.

        Ha feltöltöttük a telefonunkat, akkor húzzuk ki a töltőt a konnektorból. A gyümölcsmixert ne hagyjuk alvó módban (stand by), hanem húzzuk ki a csatlakozóból. Ha pedig tehetjük, akkor szigeteljük otthonainkat, cseréljünk nyílászárókat, és ne terheljük fölöslegesen villamos hálózatainkat. Erről szólna az energiahatékonyság.

        Meggyőződésem, hogy ezzel foglalkozni kell.  Olyan programokat kellene elindítani, melyekkel támogatni tudjuk a lakosságot ebben a folyamatban! Én hiszem, hogy mind a földgáz, mind pedig az atomenergia, vagy újrahasznosítható források ésszerű használatával nem kell szélsőségesen  “megzöldülnünk”, hanem racionálisan, energiahatékonyan  kellene fogyasztanunk. Legyen ez a jövő kihívása közösségeink számára.

2022 augusztus 24.
Antal Lóránt

Antal Lóránt

Szenátor, az Energia, energetikai infrastruktúra és altalajkincsek bizottság elnöke